Oldaltérkép
A meseterápiáról
A mesékről mindig a gyermekeink jutnak az eszünkbe, pontosabban az, hogy mit, mikor és mennyit olvassunk nekik… Pedig ha egy kicsit visszanyúlunk az időben, azt is megláthatjuk, mit jelentettek és mit jelenthetnek nekünk ezek a történetek.
ANYÁK LAPJA
(2009. február)
A MESETERÁPIÁRÓL
Önismereti tréning – felnőtteknek
A gyermekkorból kilépve hajlamosak vagyunk megfeledkezni a mesék fontosságáról. A mesék nem ruhadarabok, nem lehet belőlük kinőni, hiszen rólunk szólnak, mindennapi problémáinkról, és sokszor észre sem vesszük, hogy elrejtve bennünk van a megoldás.
A terapeuta
Boldizsár Ildikó 1996-ban kezdett foglalkozni meseterápiával. Azt állítja, hogy a meseterápia mindazoknak lehetőséget nyújt önmaguk megtalálására és rendezésére, akik életük bármely szakaszában krízishelyzetbe kerülnek: veszteségek, gyász, válás, magány, átmeneti vagy tartós elakadások esetén, párkapcsolati problémákban (például beteljesületlen szerelem, elhagyás és elhagyattatás, elengedni nem tudás, kapcsolaton belüli rivalizáció), valamint kommunikációs nehézségekben és a szorongások oldásában. a meseterápia életkortól függetlenül alkalmazható, de a legtöbb páciens a 20 és 50 év közötti nők és férfiak közül kerülnek ki. A meseterapeuta nem a pszichoterapeuta munkáját végzi hanem a mesemondókét.
Hogyan történik?
A csoportos foglalkozáson minden résztvevő egy olyan népmesével dolgozik, amely élete valamely szakaszában fontos volt neki. A harmadik-negyedik napon már a saját mesén túl a csoporttagok egymás segítőivé válnak társaik meséjében. Amellett, hogy a befogadó eldöntheti, számára a mese kitalált történet lesz-e, amelynek semmi köze a valósághoz, vagy igazság, amelyhez több szálon is kapcsolódhat, annak is el kell dőlnie, hogy kivel azonosítja magát a szereplők vagy éppen a tárgyak, természeti alakzatok közül.
| Ebben az azonosulásban nem az a fontos, hogy a kiválasztott személy jó vagy rossz, hanem az: bajban van-e vagy sem. És ha bajban van, vajon arra vár-e, hogy megszabadítsa valaki ettől a bajtól, vagy érez magában annyi erőt, hogy végigjárja az önfelszabadítás útját? Az is sokat elárul a páciensről, ha azzal a hőssel azonosul, aki a segítő, megmentő funkciókat látja el a mesében, sőt az is árulkodó, ha valaki az egymást morzsoló kősziklákban, a láthatatlanná tevő köpönyegben, netán az égig érő fában, egy nádszálban vagy tölgyfaágban ismer magára… |
Nem pszichoterápia
Míg a pszichoterápia az elfojtás alatt álló sötét tartalmak vagy árnyoldalak után kutat, a meseterápiában az ember fénytermészete válik érdekessé. Ilyen értelemben a meseterápia nem is akar senkit meggyógyítani (mert nem is feltételezi senkiről, hogy beteg), hanem beavat a sors rejtelmeibe, mégpedig úgy, hogy ennek során igyekszik felszínre segíteni mindama világosságot, amely a tudatban és a lélekben egyaránt adott minden ember számára.
