Talán emlékszünk még a kamaszkorunkra, amikor lehetőleg egyre kevesebb szabadidőnket töltöttük volna a szüleinkkel, sőt: kifejezetten ciki volt velük együtt utazni. Szüleink nagy lelkesedéssel vágtak neki az útnak, mi pedig unottan vánszorogtunk az „öregek” után múzeumról templomra, arborétumból kiállításra…
Kezemben hosszú lista: ruhafélék, bébiétel, gumicsizma, összecsukható babaágy, a kicsiknek pelenka, a nagynak bili. Még el sem indultunk, de úgy éreztem, nincs az a hosszú nyaralás, amikor a csomagolás fáradalmait ki tudnám pihenni. Pedig akkor még nem tudtam, hogy az elkövetkező napokat szoros "emberfogásokban", gyermekeimtől legfeljebb egy méterre távolodva töltöm. Ha ezt a barátainknak elmesélem, csak nevetnek. Ők ezt megúszták, mert Alsópáhokra, a "Kolpingba" mentek.

Oldaltérkép

